Naphosszat egyedül végezni egy munkát, az nagyon fárasztó és unalmas tud lenni. Egész nap a rokka pedálját taposni, hát az sem lehetett valami vidám dolog. Így hát összejöttek, 4-5 asszony és férj, ennyien már kitaláltak valami vidám dolgot. Ráadásul a petróleum is csak egy helyen fogyott.
Míg az asszonyok fontak, kötöttek – addig a férfinép kártyázott, beszélgetett, mesélgetett egy-egy üveg bor mellett. Külön-külön fonóba jártak a fiatalok és a házasok.
A fiatalok egész héten egy helyre jártak. No itt sem volt unalmas az este. Gyakran megtették a legények, hogy elgurították a gombolyagfonalat, kihúzták a kötésből a tűt, és további hasonló csínyekkel tették hangulatosabbá az estéket.
Persze azt is látták és számba vették, melyik lány milyen ügyes, milyen dolgos. Bár nevettek rajta, de tudták, hogy a kétbalkezes az, aki folyton arra kényszerül, hogy felbontsa az addig végzett munkáját.
A háziak is kitettek magukért, mivelhogy a fonó mindig lányos háznál volt – naponta más-más terítő került az asztalra és különbféle süteményekkel kínálták az ifjakat. Természetesen minden számítás nélkül!!??